A közösségi médiában egyre nagyobb népszerűségnek örvend az az elképzelés, hogy az alvási testtartásod alapján azonnal megállapíthatod a stressz-szintedet vagy akár az érzelmi problémáidat.
Az alvási testtartás sokat elárul rólad / kollázs: My, fotó: depositphotos.com
A TikTok-videók egyes készítői azt állítják, hogy bizonyos alvási testtartások – például a „hegymászó” vagy a „flamingó” – magas szintű stresszt vagy érzelmi feszültséget árulnak el. Bár ez meggyőzően hangzik, kevés tudományos bizonyíték van erre a megközelítésre – írja a VeryWell Health.
Tényleg számít az alvási testtartás
Bruce Tammelin, a Providence St. Joseph Kórház alvászavarok központjának orvosigazgatója szerint nagyon kevés kutatás született az alvási testtartásról, a legtöbbet idézett kutatás az 1970-es évekből származik. A jelenlegi tudomány az alvás minőségére és annak a fizikai és mentális egészséggel való kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. Egy tanulmány szerint az oldalt alvás segíthet az agynak a salakanyagok kiürítésében, ami potenciálisan csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát.
A szakértők azonban megjegyzik: a legerősebb kapcsolat a stressz és az alvás között van – mindkettő ronthatja a másikat, függetlenül attól, hogy milyen pozícióban alszunk.
Miért tart ébren a stressz
Amikor stresszt tapasztalsz, a szervezeted aktiválja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyt, amely kortizolt szabadít fel, a stresszreakciót szabályozó kulcshormont.
Az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása mellett a kortizol segít szabályozni az anyagcserét és csökkenti a gyulladást. A kortizol hosszan tartó emelkedése vagy a krónikus stressz megzavarja ezeket a folyamatokat, ami gyulladáshoz, krónikus fájdalomhoz, depresszióhoz vezethet, sőt felgyorsíthatja az Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását – állítja egy másik tanulmány.
Normális esetben a kortizolszintnek a nap folyamán fokozatosan csökkennie kell. Ha estig magas marad, a hormonális egyensúlyhiány megzavarja a megfelelő alváshoz szükséges hormon, a melatonin termelődését. Idővel ez olyan zavarokhoz vezethet, mint az álmatlanság, és súlyosbíthatja a szorongást és a depressziót.
Így alakul ki egy egészségtelen körforgás: a stressz rontja az alvást, a rossz alvás pedig növeli a stresszt és tovább zavarja az alvást. „Ha nem kap minőségi, megszakítás nélküli alvást, szorongás vagy depresszió alakulhat ki” – jegyzi meg Tammelin. Ha azonban az alvászavarokat kezelik, a betegek mentális egészsége gyakran jelentősen javul.
A kutatások azt mutatják: számos alvászavar – apnoe, nyugtalan láb szindróma, álmatlanság, narkolepszia, nappali álmosság és rémálmok – gyakoribb a mentális nehézségekkel küzdő embereknél.
A neurotipikus emberek, különösen az ADHD-sek, további nehézségekkel szembesülnek az alacsony éjszakai melatoninszint, az érzékszervi érzékenység vagy a fokozott idegrendszeri aktivitás miatt.
Hogyan nyugtassuk meg az idegrendszert lefekvés előtt
Egyes éjszakai viselkedési formák – mint például a fogcsikorgatás vagy az, hogy álmában megpróbáljuk befogni a fülünket – az idegrendszer aktiválódását jelezhetik, de nem feltétlenül tükrözik a nappali stressz-szintet – mondta Kevin Im, a Kaliforniai Állami Egyetem Kangbinban tanító pszichiáter és alvásgyógyász szakorvosa, adjunktusa a Kaliforniai Állami Egyetemnek.
Ezek lehetnek az adott pillanatban fellépő fizikai stresszre adott reakciók. Mindazonáltal egyes alvászavarok – mint például a szomnambulizmus, az éjszakai rémálmok és más motoros jelenségek – valóban gyakoriak a súlyos stressz alatt élő embereknél – hangsúlyozza Im.
Ha a stressz zavarja az alvást, egy esti rituálé kialakítása és a lefekvés előtti relaxációs technikák alkalmazása segíthet jelezni a szervezetnek, hogy ideje megnyugodni. Íme néhány módszer, amellyel segíthetsz a szervezetednek, hogy megfelelő pihenést kapjon:
- Tartsa távol a munkát és a nappali tevékenységeket a hálószobától
- Három órával lefekvés előtt kerüljön minden ingerlő dolgot.
- Gyakorolja a progresszív izomlazítást lefekvés előtt.
Ezek az egyszerű lépések segítenek nyugodtabb légkört teremteni, és lehetővé teszik a szervezet számára a regenerálódást.
További alvással kapcsolatos hírek
Korábban az My arról számolt be, hogy a „8 óra alvás” szabály mítosz. Daniel E. Lieberman harvardi evolúcióbiológus „az ipari korszak képtelenségének” nevezte. Szerinte annak az elképzelésnek, hogy az ember természetes körülmények között nyolc órát alszik, nincs tudományos alapja.
Emellett egy népszerű vitaminról is beszéltünk, amely negatívan befolyásolhatja az alvást. A vitaminoknak látszólag semmi közük az alváshoz, de néhányuk kulcsszerepet játszik a melatonin és az agy kémiájának szabályozásában.
