Hogyan egyedi az ukrán burgonya – mi lepte meg a briteket?

Még a XVIII. században az ukrán burgonya annyira lenyűgözte a külföldieket, hogy egy angol utazó „olyannak nevezte, amilyet még életében nem látott”.

Link másolva

Milyen egyedülálló az ukrán burgonya – mi lepte meg az angolokat / Kollázs: My, fotó: My

Miről szól az anyag:

  • Hogyan termesztették régen a burgonyát
  • Hogyan egyedi az ukrán burgonya
  • Hogyan nézett ki egy burgonya régen

A 18. században az ukrán föld termékenységével ámulatba ejtette Európát – még az angolok sem hittek az ukrán falvakban betakarított burgonyatermésnek. Ezt Olekszandr Alferov ukrán történész, a Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője mondta el egy YouTube-videóban.

My kiderítette, milyen volt régen a burgonya.

Ha további történelmi tényekre kíváncsi, ajánljuk anyagunkat: Melyik város a legrégebbi Ukrajnában – hogyan nevezte át Sztálin és miért maradt meg a név.

A XVIII. századi ukrán burgonya meghökkentett egy angol utazót

Elmondása szerint 1770-ben Joseph Marshall angol utazó elámult az ukrajnai burgonyatermesztés mértékén.

„Nekik (az ukránoknak – a szerk.) egész földjeik vannak burgonyával. Egy részét saját használatra, a többit eladásra. A burgonya nagy keresletnek örvend a Fekete-tenger melletti Ocsakovban, ahová vízi úton szállítják” – idézte a történész Marshallt.

Nézzen videót arról, milyen volt a burgonyatermés Ukrajnában:

Az ukrán burgonyafajta ismeretlen volt Angliában

Egy külföldi megjegyezte, hogy az ukránoknak egy különleges burgonyafajtájuk van, amely az ő országában ismeretlen.

„Amikor felhajtottam az egyik földre, ahol a burgonyát aratták, rengeteg volt belőle. Akkora volt, mint egy negyedliteres pohár. Soha nem láttam még ilyet” – írta egy angol lelkesen a látottakról.

Alferov hozzáteszi, hogy ez egy nagy fémpohár méretű burgonya volt, azaz még a mai mércével mérve is hihetetlenül nagy.

Mekkora volt a burgonyatermés Ukrajnában a 18. században.

A tudós megjegyzi, hogy az ukrán földek terméshozama a 18. században az európaiakat is meghökkentette.

„A termés átlagosan 110-130 kg burgonya volt hektáronként. Ez persze valamivel kevesebb, mint most, de több, mint az akkori Európában” – magyarázza a történész.

Hogyan pusztította el az orosz jobbágyság az ukrán falut

Alferov szerint az ilyen feljegyzések nagy történelmi értékkel bírnak, mert lehetővé teszik, hogy lássuk, mennyire fejlett volt az ukrán falu a jobbágyság korszaka előtt.

„Jó, hogy ez az utazó 1770-ben feljegyezte ezt a képet. Hiszen később az ukrán falut elpusztította az orosz jobbágyság” – zárja gondolatait.

Ez is érdekelheti Önt:

Személyről: Alexander Alferov

Alekszandr Anatolijevics Alferov (szül. 1983. november 30., Kijev) ukrán történész, rádiós műsorvezető, közéleti és politikai személyiség, a történettudományok kandidátusa, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ukrán Történeti Intézetének kutatója, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos őrnagya a Wikipédia szerint.

Ha hibát észlel, jelölje ki a szükséges szöveget, és a Ctrl+Enter billentyűkombinációval értesítse a szerkesztőket.

Share to friends
Rating
( No ratings yet )
Hasznos tippek és trükkök a mindennapokhoz