Normális dolog bocsánatot kérni, de csak akkor, ha valóban az illető a hibás.
Vannak emberek, akik egy beszélgetés során a semmiért is képesek bocsánatot kérni, még akkor is, ha semmi rosszat nem tettek / fotó depositphotos.com
Sokan gondolkodás nélkül kérnek bocsánatot anélkül, hogy elemeznék, mi késztette őket erre. Gyakran reflexszerűen történik, például amikor valaki nekimegy valakinek, vagy akkor kérnek bocsánatot, ha egy másik személy megsérti a határaikat. Idővel ez a szokás annyira berögzül, hogy az emberek elkezdenek bocsánatot kérni az érzéseikért, a szükségleteik kifejezéséért, vagy akár a jó tanácsokért is. Mark Travers amerikai pszichológus, PhD ír erről a Forbes számára.
„Bocsánatot kérni rendben van, de csak akkor, ha valaki valóban hibás. A probléma akkor merül fel, amikor a bocsánatkérés önkéntelen reakcióvá válik, amely a pillanatnyi feszültség levezetésére szolgál, de idővel aláássa az önbecsülésünket. A túlzott bocsánatkérés szokása jelentős viselkedési minta, amely gyakran a korai párkapcsolati dinamikában, a kötődési tendenciákban és abban gyökerezik, ahogyan az emberek megtanulják elkerülni a konfliktusokat” – magyarázta a szakértő.
A pszichológus ezért négy, kutatásokkal igazolt pszichológiai okot nevezett meg, amiért túl sokat kérhetsz bocsánatot, még akkor is, ha nem tettél semmi rosszat.
Azért kérsz bocsánatot, mert gyerekkorodban kialakult benned az öncenzúra szokása.
Az öncenzúra egy olyan viselkedési minta, amelyben az emberek elnyomják szükségleteiket és érzéseiket a kapcsolataik fenntartása érdekében. Először nőknél találták meg a kapcsolati mintákat vizsgáló tanulmányban, de más tanulmányok kimutatták, hogy férfiaknál is kialakulhat.
Különösen a Psychology of Women Qterly című szaklapban 1992-ben megjelent tanulmány állapította meg, hogy az öncenzúra gyakran olyan családokban kezdődik, ahol a konfliktust veszélynek érzik, vagy ahol a szeretet és az elismerés az alávetettségtől függ. Az ilyen emberekből olyan felnőttek lesznek, akik gyorsan bocsánatot kérnek, hogy csökkentsék a feszültséget, helyreállítsák a harmóniát és elkerüljék, hogy másoknak csalódást okozzanak.
„Amikor a konfliktus fenyegetőnek tűnik, a „sajnálom” az érzelmi biztonság elérésének gyors módjává válik. Megakadályozza a vita eszkalálódását, de megakadályozza a valódi kapcsolat kialakulását is. Idővel az illető megtanulja, hogy a hangjának értéke van, és a bocsánatkérés a béke megőrzésének stratégiájává válik” – tette hozzá a pszichológus.
Azért kérsz bocsánatot, mert nagyon érzékeny vagy a bűntudatra.
Egyes emberek erősebben és gyorsabban érzik a bűntudatot, mint mások. A Journal of Psychology and Social Psychology című folyóiratban megjelent tanulmány például azt mutatja, hogy a mások iránti magas szintű empátiával rendelkező emberek kifejezett hajlamot mutatnak a bűntudatra.
„Ezen eredmények alapján azt lehetne állítani, hogy a nagyfokú hibáztatásra való hajlamú emberek nagyobb valószínűséggel vállalják a felelősséget a párkapcsolati feszültségekért, még akkor is, ha nem ők voltak a konfliktus forrása. A bűntudatra hajlamos emberek számára az a kellemetlen érzés, hogy valaki esetleg felháborodik, olyan erős, hogy a bocsánatkérés reflexszerű próbálkozássá válik a belső feszültség szabályozására. A cél nem a hibáztatás, hanem a kapcsolat újra egyensúlyba hozása” – hangsúlyozta Travers.
Azért kérsz bocsánatot, mert a kötődési stílusod miatt a konfliktust fenyegetésnek érzed.
A kötődéskutatások következetesen azt mutatják, hogy a szorongó emberek másképp kezelik a konfliktusokat, mint azok, akik életük korai szakaszában biztonságos kötődést tapasztaltak.
„A kötődési szorongásban szenvedő emberek gyakran túlzottan bocsánatot kérnek, mert félnek attól, hogy elhagyják őket vagy elítélik őket. A gyors bocsánatkérés egy módja annak, hogy fenntartsák az intimitást és minimalizálják a kapcsolat megromlásának kockázatát. Az elkerülő kötődési típusú emberek nem szeretik az érzelmi konfliktusokat. Előfordulhat, hogy egyszerűen azért kérnek bocsánatot, hogy véget vessenek az interakciónak, és érzelmi távolságba vonuljanak” – magyarázta a doktorandusz.
Azért kérsz bocsánatot, mert megtanultad, hogy mindenáron elkerüld a konfliktust.
Sok bocsánatkérés jelezheti a konfliktushelyzetekre adott tanult választ is, amelyek kiszámíthatatlanok, illékonyak vagy érzelmileg intenzívek voltak.
„Egy 2017-ben a Current Opinion in Psychology című szaklapban megjelent tanulmány megállapította, hogy amikor az emberek krónikus interperszonális stresszel szembesülnek, hajlamosak visszanyúlni a korai környezetükben gyermekként tanult szabályozási taktikákhoz, gyakran a kötődési stílusukkal összhangban” – jegyezte meg a pszichológus.
Így Travers szerint a krónikus interperszonális stresszel küzdő egyének felnőttkorban nagyobb valószínűséggel használnak megnyugtató viselkedésmódokat vagy kerülik a konfliktusokat.
Hogyan hagyjuk abba a hiábavaló bocsánatkérést?
A szakértő azt tanácsolja, hogy álljunk le, mielőtt még egy újabb „bocsánatot” mondanánk. Először kérdezd meg magadtól, hogy felelősnek érzed-e magad, vagy csak kényelmetlenül érzed magad, majd folytasd a párbeszédet.
„Próbáld meg helyettesíteni a szavakat. A ‘Sajnálom, hogy késtem’ helyett mondd azt, hogy ‘Köszönöm, hogy megvártál’. A ‘Sajnálom, hogy megint zavarlak’ helyett mondd azt, hogy ‘Nagyra értékelem a támogatásodat’. Mondd ki, hogy mit érzel. Néha a ‘szorongok ettől a beszélgetéstől’ őszintébb, mint a ‘sajnálom'” – hangsúlyozta a szakember.
Olvassa el még: „Aki nem tudta, hogy mit csinál, az nem tudta, hogy mit csinál:
További tippek pszichológusoktól
Korábban a pszichológusok feltárták, hogy mi az, ami valójában erősíti a párokat. Szerintük van egy tulajdonság, mégpedig a „kölcsönös befolyásolás” fogalma, amelynek révén hajlandó vagy hagyni, hogy a partnered igényei, sebezhetőségei és nézetei alakítsanak téged, és akár változtass valamit a viselkedéseden.
A pszichológus ugyanakkor két olyan dolgot nevezett meg, amit a legjobb, ha soha nem mondasz el a partnerednek. Megjegyezte, hogy a kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy az egyenes őszinteségnél sokkal megbízhatóbban segít néha életben tartani egy kapcsolatot, ha tudjuk, mikor kell hallgatni.
