A tudósok felfedezték, hogy egyes embereknek csak 4-6 óra alvásra van szükségük, és nem érzik magukat alváshiányosnak.
Vannak, akik akár 8 órán át is ébren tudnak maradni / My kollázs, fotó: depositphotos.com
A legtöbben egyszerű normaként kezeljük az alvást: kötelező minden este nyolc órát aludni, hogy utána ne „ájuljunk el”. Van azonban az embereknek egy apró töredéke, akik teljesen megszegik ezt a szabályt.
Ők csak négy-hat órát alszanak éjszakánként, és mégis éberek és produktívak maradnak. Ráadásul nem tapasztalják azokat a kognitív vagy egészségügyi hatásokat, amelyek általában a krónikus alváshiányhoz társulnak – írja a Forbes.
A tudósok az ilyen embereket természetes rövid alvóknak nevezik (Familial Natural Short Sleepers Syndrome; Familial Natural Short Sleepers – FNSS). Az elmúlt 15 évben a genetikusok aktívan tanulmányozták őket, és megállapították, hogy az alvás időtartama valóban „be van drótozva” az agyba. És ez az oka annak, hogy az alvásigény nem azonos a különböző embereknél.
A rövid alvás szindróma genetikai eredetű?
Két évtizednyi humángenetikai és állatkísérletes kutatás elég ahhoz, hogy egyértelmű mintát lássunk. A Science című folyóiratban 2009-ben megjelent tanulmány bebizonyította: az FNSS jelenség valós. És számos családban egyetlen gén ritka mutációi okozzák, amelyek befolyásolják az ismert alvási mechanizmusokat.
Az első felfedezett mutáció a DEC2 gént érintette – egy anya és egy lánya esetében egyetlen aminosavcserét találtak, és mindketten jelentősen kevesebbet aludtak a normálisnál. Amikor ugyanezt a mutációt egerekbe és legyekbe is bevitték, azok is kevesebbet aludtak. Ráadásul a vártnál sokkal jobban tűrték az alvásmegvonást. Ez a 2009-es munka volt az első, amely kimutatta, hogy egyetlen mutáció csökkentheti az alvásigényt az emlősöknél.
Fontos tudatosítani, hogy az ilyen gének rendkívül ritkák. Hatásukat inkább „biológiai kiskapunak” nevezhetjük – látható károsodás nélkül csökkentik az alvásigényt, de nem tesznek olyan embereket szuperhősökké, akik egyáltalán nem fáradnak el.
Sőt, 2019-ben a Neuron című folyóirat egy másik mutációt is talált – a béta1-adrenerg receptorokat szabályozó ADRB1 génben. Ezt egy háromgenerációs családban találták, ahol mindenki kevesebbet aludt a szokásosnál. Az e mutációval rendelkező egerek is kevesebbet aludtak, és az ébrenléti rendszerük is könnyebben aktiválódott.
A harmadik mutációt 2020-ban írták le a Science Translational Medicine című folyóiratban: ez az NPSR1 gént érintette, amely az ébrenlét szabályozásában közvetlenül részt vevő neuropeptid S receptort kódolja.
Ezek a felfedezések azt mutatják: több különböző biológiai útvonal vezet ugyanahhoz a fenotípushoz – jóllét kevés alvással:
- cirkadián ritmust szabályozó (DEC2);
- neuromodulátor receptor (ADRB1);
- ébrenlétet fokozó peptidreceptor (NPSR1).
Egyszerűen fogalmazva: egyes mutációk csökkentik az „ideje aludni” jelzést, míg mások növelik az „ébren maradni” jelzést. Az eredmény az, hogy az ember folyamatosan ébren van, és sokkal kevesebbet alszik, mint amennyire a legtöbb embernek szüksége van.
Egészségesek-e a „természetes rövid alvók”?
A nagy kérdés: elkerülik-e a krónikus alváshiány ártalmait?
Egy 2009-es tanulmány kimutatta: a DEC2 mutáció hordozói a rövid alvás ellenére normális kognitív teljesítményt és anyagcserét mutattak.
További állatkísérletek megerősítették: egyes alvásrövidítő mutációk nem okoznak az alváshiány tipikus jeleit. Egyes egereken végzett kísérletekben az FNSS még a neurodegeneratív folyamatokat is csökkentette. Az eredményeket azonban még mindig nem lehet átvinni egerekről emberre.
Ettől függetlenül újabb vizsgálatok bonyolították a képet. Nagyszabású genomikai elemzések kimutatták, hogy az alvás időtartama a legtöbb embernél poligénes – több tucat géntől függ. Ezek mindegyike nem órák, hanem percek szerint változtatja meg az alvás időtartamát.
Vagyis a legtöbb ember, aki keveset alszik, genetikailag különbözik az FNSS hordozóitól. Az ő alváshiányuk az életmód, a stressz, a munka, az egészségi állapot következménye – nem pedig ritka mutációké.
A nagyon ritka mutációk biztonságossá tehetik az alvásmegvonást egy adott személy számára – de a többieket ez nem érinti.
Egyéb érdekes hírek az álmokról
Az My korábban már beszámolt arról, hogy a „8 óra alvás” szabálya mítosz. Egyre több kutatás és evolúcióbiológiai adat utal arra, hogy az optimális alvás időtartama sok egészséges felnőtt számára közelebb van a hét órához.
Ezen kívül arról is beszámoltunk, hogy a tökmagok hogyan hatnak az alvásra. Fontos tudni, hogy valóban egészséges nassolnivaló lefekvés előtt, mivel két konkrét tápanyagot tartalmaznak, amelyek a jobb alvásminőséghez kapcsolódnak.
